Ugyan az a keret, ugyan az a minta - kétféleképp

Volt két egyforma üveg képkeretem. Nagyon szépek magukban is. (imádom a fekete üveget:-)  Az üveg keret körben feketére van festve hátulról, csak a kép helye nincs. Gyönyörű tiszta, fényes felület. Aki használni fogja biztosan fog szidni miatta, mert annyira makulátlanul tisztán szép csak, hogy örökké tisztogatnia, pucolnia, portalanítania kell majd. De ez már nem az én dolgom lesz :-)
Tegnap megtaláltam a hozzá illő mintát is.
Aztán jött a dilemma... Hogyan is vigyem fel a mintát a sötét felületre.. Az indigó-hintőpor bizonyult eddig a legjobb megoldásnak, de azzal nagyon kell vigyázni, mert munka közben könnyen letörlődött. Volt olyan eset is, hogy az indigó egyszerűen egyáltalán nem látszott meg átrajzolás után. (ezt egy tükrön tapasztaltam.) Mintha nem csináltam volna semmit :-O
Gondolkodás közben elkezdtem előpakolni a gravírozó gépemet. Egymás mellett lakik a kettő a kis szekrényben. A Dremel ütve gravírozó volt elöl, így azt is ki kellett vennem...
Ekkor jött az isteni szikra... Ezzel fogom a papíron keresztül átrajzolni a mintát! Papír ragasztó stifttel ráragasztottam az üvegre a sablont. Ez könnyen lemosható, és tökéletesen rögzít mindenhol! A dolog így hibátlanul működik, a gép simán átviszi a papírt, a sablon nem gyűrődik, nem mozdul el, és gyönyörűen követhető minden aprócska vonal!
Tudom, hogy ezért nem fog sok mindenki két gépet beszerezni, de akinek van, az használja bátran! Borosüvegen is tökéletesen alkalmazható, tükrön is, és minden olyan tárgyon, ahol nem lehet a felület alá tenni a sablont!
A keret már a körvonalakkal is tetszetős, ezért az egyiken a minta így maradt. A másikon átsatíroztam a Dremel 300 multifunkciós géppel, gyémántszemcsés gömb fejjel a virágokat és a levélkéket.
Ugyanaz a keret, ugyanaz a minta, mégis két teljesen különböző képkeret lett a végeredmény: