Minden jog fenntartva! Az oldal teljes, vagy részleges másolása tilos! Mivel az összefoglaló segítő szándékkal született ezért kérem az alábbi link bemásolásával terjeszteni:
http://www.uvegvarazs-muhely.blogspot.com/

2012. október 1., hétfő

A festőművész és az üvegajtó...

Biztosan emlékeztek, tavaly decemberben részt vettem több művésszel egy közös kiállításon.
Ott ismertem meg többek között Tóth Attila festőművészt is.

Attila először azzal keresett meg, hogy segítsek neki az üvegfestészet technikájában, mert lakásfelújítása végső fázisaként egy üvegbetétes ajtót szeretne színesre varázsolni. Tapasztalataimat átadva valahogy így kezdtem levelem: Mindenféle ecsetkezelési technikát felejts el, amit eddig ismertél-használtál :-) Aztán mondtam még olyasmit is, hogy ez a festék folyik, csak vízszintesen, figyelni kell a megfelelő festékmennyiségre, mert ha kevés csúnya foltos lesz, ha sok meg átfolyik a kontúron stb... Nos segítő levelemmel azt hiszem elriasztottam Őt az üvegfestéstől :-) -legalábbis egy időre, mert további tervei még akadnak :-)
Hát így történt, hogy egy festőművész otthonába festeni mentem :-)
A minta megtervezése és méretarányosítása (micsoda szép magyar szó :-) után a színeket választottuk ki, majd eljött az első nagy nap, ami már a valóságos festési munka volt. Kezdődött úgy, hogy "csavard fel a szőnyeget" -  de rokiról nem volt szó, mert ahhoz útban lett volna a székekre felfektetett ajtó :-) Már maga a kontúrozás sem volt semmi élmény ekkora felületen. Az ablak mérete ugyanis 140 x 64 cm! Nagyon jól működött a "kontúr lógatós" módszer. "Végigszaladtam" így a kontúrt lógatva tízszer tizenötször az ajtó körül, és máris kész volt - a derekam :-), meg persze a kontúrok is. A derékkiegyenesítés épp elég időt vett igénybe ahhoz, hogy kezdődhessen a festés, a kontúrok megszáradtak. Aki festett már üveget, az tudja, hogy egy-egy kontúrral körbevett területet csak "egyszuszra" lehet végigfesteni.Ezek a területek újabb csapásokat mértek a gerincoszlopomra :-) De félretéve eme apró kellemetlenséget, kb 2 és fél napi nonstop festékcsepegtetés és pálcikatologatás után elkészült a nagy mű:





És ez itt már a helyén, átvilágítva, ahogy kell, és ahogy a lényeget adja! :-)


Ragyogó-szikrázó színek, ahogy a fény átvilágítja! Azt hiszem ez volt a cél:

2 megjegyzés:

  1. Anikó,valóban csodás lett az ajtó!

    VálaszTörlés
  2. Köszönöm Veronika!
    Nos, most hogy előkerült a cikk, látom, hogy szalad az idő! A Hölgy már három és fél éves, és a Művész Úr elmondása szerint "köszöni szépen, jól van!" :D

    VálaszTörlés

Észrevételedet, megjegyzésedet szívesen fogadom!